Rituáléink, rítusaink egészségünk megőrzésére
Alapvetően az Ayurvéda és a Jóga tanításaiból merítek, de fontos megemlítenem a Waldorf pedagógiát is, melynek nagyon fontos tanítása, a ritmus, a rend, hogy meg van mindennek az ideje.
Rituáléinkkal, rítusainkkal, szertartásainkkal tudatosan gondoskodunk magunkról. Szokásainkkal hozott mintáinkat visszük tovább, tudva, vagy tudattalanul. Tény, hogy mindkettő hat ránk és az egész világra.
Lehetnek napi, havi (nők), szezonális (évköri), életkör szerinti rítusaink.
Egészség alapvetően akkor van, amikor a természet körforgásával összhangban élünk.
Ahogy a napunknak ritmusa van, évkörileg és életkörileg is meghatározza működésünket a ritmus.
Reggel felkelünk, délelőtt aktiválódunk, délben megpihenünk, délután aktiválódunk, este lecsendesedünk, visszahúzódunk, éjjel töltődünk, átalakulunk.
Mi nők is ciklikusan működünk, ciklusunk elején energikusak, frissek, céltudatosak, ötletesek vagyunk, a közepén mindezt meg is tudjuk valósítani, termékenyek vagyunk, kapcsolódni szeretünk másokkal, kifelé élünk, majd ahogy közeledünk a menstruációhoz, visszahúzódunk, inkább befelé élünk, a menstruációkor pedig a természetes pihenőidőnket jó ha tudjuk megélni, önmagunkkal kapcsolódva, transzformálódunk, tisztulunk, megszabadulunk mindattól, ami már nem szolgál bennünket, hogy megújulva kezdjük, folytassuk havi körünket.
A Hold is ugyanígy hatással van mindenkire, a növő Hold segíti növelni energiánkat, Teliholdban kiteljesedésünk támogatott, a fogyó Hold a befelé figyelmet segíti, sötét Holdban elengedésünket segíti, új Holdkor terveinket tudjuk elültetni.
Évkörileg tavasszal az új, a frissesség mutatkozik meg a víz elem aktiválódásával, gondoljunk a rügyekre, ahogy az élet bontakozik ki, ehhez az aranyat érő eső, víz közege ad segítséget, mint ahogy a magzat a magzatvízben fejlődik. Nyáron kinyílnak a virágok, virágpompával, lomb koronával teljesedik ki a növényvilág, a nap éltető erejével folyamatosan érlelve gyümölcseiket, terméseiket, ősszel a elengedve terméseiket, levelüket, húzódik vissza a földbe a természet, majd télen csupaszon, önmagukba visszahúzódva a levegő elem segítségével a növények megpihennek, erőt gyűjtenek, hogy tavasszal újra kezdhessék ezt a gyönyörű, véget nem érő táncot. Még ha ki is vágják, szedik a növényeket, az elhullajtott magvakból mindig új élet sarjad, és kezdődik elölről minden. Ehhez a ritmushoz érdemes igazodni nekünk embereknek is az egészségünk érdekében. Az állatok ösztönösen ezt teszik.
Életkörileg születésünkkel indítjuk ritmusunkat, Leányként cseperedve, sok tanulással, kifogyhatatlan energiával, bizalommal, hittel, játékkal, majd a következő kapun, az első vér virágzásunk kapuján átjutva Nővé érünk, újra tanulva magunkat nagy tervekkel folytatjuk utunkat. Az első szerelmes együttléttel a Szerető minőségbe érünk, bontjuk ki önmagunkat, új életünket, az Anyaság minőségével kiteljesedünk, önmagunkon kívül felelősséget vállalva gyermekünkért, majd felnővén utódaink, újból lehetőséget kapunk, hogy önmagunk lehessünk, és a Nagy Anyai vagy Bölcs Anyai, Papnői minőséggel összegyűjtve élettapasztalatunkat átadjuk esszenciává érlelve a tudást a fiatalabbaknak, készülve az összegzésre, elengedésre, hogy békében, szeretetben pihenhessünk meg, alakuljunk át. Női életutunkon sokkal több szirmunk van, és jó, ha hagyjuk ezeket kibontani, megélni.
Folytatásban a tényleges rítusokról mesélek, több részben. :)